De amikor a pap fölmutat Engem, és ezt mondja: „Ez az Én Testem. Ez az Én Vérem.” – Akkor már föltámadott Testemet és Véremet mutatja föl, mert Én örökké élek, és mint élő Isten és Megváltó akarok a szívetekbe térni. Minden Szentmise előtt így imádkozzatok: „Drága Jézusom! Köszönöm, hogy leszállsz közénk az oltárra, hogy feltámadott, megdicsőült Testeddel a szívünkbe térsz. Megnyitom Előtted szívem ajtaját! Lépj be rajta! Légy az Én szívem örökös Királya és Ura! Soha el ne távozz a te kis ostyádtól! Tégy engem élő tabernákulumoddá! Köszönöm, hogy én is, mint Legszentebb Édesanyád, hordozhatlak a szívemben, ahogy Ő szeplőtelen szűz méhében hordozott Téged. Köszönöm, hogy Számodra nincs idő, hogy Te a világ végezetéig élő összes emberrel közlöd Magadat, mindenkinek ugyanazt a hatalmas kegyet osztogatod. Egyedül rajtunk múlik, hogy megnyitjuk-e szívünket, hogy befogadjuk a Te fényességedet, az Örök Napot, amely megvilágítja elménket és lelkünket. Köszönjük, hogy meghívsz minden embert a Te szolgálatodra, hogy szolgáljunk és viszontszeressünk Téged. Köszönöm, hogy mindnyájunkat üdvözíteni akarsz. Áldott légy örökkön-örökké! Ámen.”