Egek ékessége, földnek dicsősége,
Magyarok Asszonya, királynéja!
Hozzád buzgó szívvel, köteles hűséggel
Járulunk, szentséges Szűz Mária.

Mint pátrónánkhoz, édes Anyánkhoz
Teljes reménységgel folyamodunk,
És minden ínségben fohászkodunk.

Tekints le jó szívvel, irgalmas szemeddel
A mi szent eleink kérelmére;
Jöjj örökségednek, rettegő népednek,
Jöjj, kérünk, ó Anyánk, védelmére.

Míg bennünk egy ér mozdul s egy csepp vér,
Nem szűnünk tégedet hűn tisztelni,
Kegyes jóvoltodat emlegetni.

Azért Nagyasszonyunk, hozzád fohászkodunk,
Hallgasd meg esdeklő kérésünket.
Éhségtől, hadaktól, isteni haragtól,
Hirtelen haláltól ments meg minket.

A végső órán, mellettünk szólván,
Légy hozzánk irgalmas, Isten Anyja,
Segíts az égbe, ó Szűz Mária!

(Dőri kéziratos, 1763.)